Külföldi utazásaim: Bevezetés
Sajnos nem olyan nagyon sok élményről tudok beszámolni külföldi utazásaim kapcsán. Ennek egyik oka elsősorban az volt, hogy a férjem nagyon sokat dolgozott . Így nem maradt idő az utazásra. A másik oka pedig, hogy nem kívánta erre költeni a megkeresett pénzt, hanem megpróbáltunk hitelek nélkül élni.
Utazásaink inkább belfölföldön történtek. Voltunk ugyan egyszer Münchenben, és néhányszor bevásárló körúton busszal Csehszlovákiában.
Van viszont van egy friss élmény is a külföldi utazásaim közt: Prága a Vig-Village tagokkal ez év májusában..
Az első külföldi utazásaim
Lengyelország
Varsó
Több mint 50 évvel ezelőtt történt, így az emlékek is jelentősen megkoptak. 15 éves voltam, amikor volt egy levelezőtársam Lengyelországban. Angol nyelven leveleztünk. (Akkor még nem volt számítógép és telefon.)
Egyszer kitaláltuk, hogy meglátogatjuk egymást. Három magyar középiskolás lány elindult Lengyelországba. Jobban mondva csak kettő., mert én nem tudtam csak a következő nap repülőgépre szállni.
Nem is tudom milyen időket éltünk akkor? A szüleink el mertek engedni egy 15 éves lányt a nagyvilágba telefon és egyéb értesítési lehetőség nélkül? Ma ez elképzelhetetlen lenne.
Szóval külföldi utazásaim első emléke, hogy egyedül utazom a repülőgépen Varsó felé. Ott már vártak a többiek. 3 lengyel és 2 magyar lány. A terv az volt, hogy mindenki annál lakik, akivel levelezett.
Az én levelezőtársam(Lidia) egy kis Varsó melletti településen lakott. (Azt hiszem Zielonka volt a neve.) Innen utaztunk oda-vissza minden nap. A többiek a lengyel fővárosban maradtak.
A programok közül a Cápa c. film maradt meg leginkább az emlékezetemben, annyira félelmetes volt. De ez akkor volt új, és szenzáció. A másik emlékeztes dolog, és számomra újdonság, a Varsó főterén sétáló sok apáca volt.
Krakkó
Magyarorszag felé már nem repülővel, hanem vonattal indultunk. Terveztük, hogy megállunk Krakkóban, majd Wieliczkában. Utazásaim ezen része kissé fura emléket hagyott meg bennem. Ha kimondják Krakkó, akkor én barna, fából készült dolgokat látok.
De utánanéztem, és ilyen nem igazán jellemző erre a városra. Talán az Óváros régi kövei maradtak meg bennem „barna” formában.
Wieliczka
Ahol laktam majdnem egy hétig , annak a nevét nem tudom. Hogy miért? A Wieliczka nevet viszont soha nem felejtettem el.
Bármikor az életemben sóbányászatról hallottam rögtön erre asszociáltam. Hideg és félelmetes mélység erről a helyről, ami bennem maradt. Ahogy bezárnak egy liftbe, és megyünk egyre mélyebbre.
Emlékül hoztam egy kis csillében sót. Valahol még megvan a holmijaim között.
Külföldi utazásaim: Rokon látogatások
Szovjetunió, Kárpátalja
Beregszász
Külföldi utazásaim a Kárpátaljára rokon-látogatás céljából történt. Tinédzserként a szüleim vittek ide, ahol apám sógornőjének rokonai éltek ott. Egy kis falu jelenik meg az emlékeim között, igazi paraszházzal, földutakkal. Mindenki tudott magyarul. Innen vittek tovább a városba, Ungvárra.
Ungvár
Valamelyik rokon élt itt, akit én nem ismertem. Ő is beszélt magyarul. Sok helyre elvitt a városban, és mindig a történelemről mesélt. Aztán valaki tanácsolta látogassuk meg Munkácsot.
Munkács
Vár, kurucok, Rákóczi szabadságharc. Ezekre gondolok, ha Munkács nevét hallom. Ide utazni viszont abban az időszakban nem volt szabad, engedély nélkül. A szüleim nem kértek engedélyt, azt hallottam. Ebből az utazásból csak a félelem érzet maradt meg, hogy vajon megússzuk-e ezt a kirándulást letartóztatás nélkül.
A várat viszont láttam. Ugyan messziről, de most emlékezhetek erre is a külföldi utazásaim között.
Jugoszlávia (Szerbia)
.Szabadka, Mohol, Óbecse, Péterréve
Férjem rokonai élnek a mai napig is Vajdaságban, a régi Jugoszlávia területén. Az ő meglátogatásuk történt, amikor még gyermekeink elég kicsik voltak. A 4 óra várakozás a határon nem volt könnyű számukra.
A Tisza folyó olyan közel volt, hogy a gyerekeim a partján játszhattak. Később pedig egy kakas kergette meg az egyiküket a rokonok udvarán.
Azt hiszem, ezek a külföldi utazásaim nekik is emlékezetesek maradtak.
Egyéb külföldi utazásaim
Németország
München
Ezt az utazást leginkább a férfiaknak ajánlanám. Oktoberfest, Sörfesztivál. Férjemmel voltunk itt, a nem túl gyakori külföldi utazásaim egyikén.
3 napos buszos kirándulás volt. Ebből 2 éjszakát a buszban töltöttünk. El tudjátok képzelni, hogy fáj mindenetek? Nem tudod, hová tedd kezed, lábad. Hogyan aludj ülve, elgyötörve?
Nappal kicsit csavarogtunk a városban. Este elmentünk a fesztiválra. Ugyan a sört nem szeretem, de mégis megkóstoltam.
Emlékszem a pincérekre, ahogy a fejük felett tartva, mindkét kezükben 5-6 darab literes söröskorsót visznek. Nem lehet könnyű ez a munka!
Aztán emlékszem a tiroli ruhát viselő énekelve-táncolva söröző vendégekre.
Férjemmel kapcsolatban is van egy emlékem, ahogy éjszaka megyünk vissza a szállásunkra. Valaki megállította az utcán, és a nevén szólítja. Ismerték egymást. A véletlen összehozta őket.
De ugyanez megtörtént velünk a csehszlovákiai utazásaink egyikén is.
Kérdeztem is Őt: Neked mindenhol vannak ismerőseid? Ausztráliában biztos nem történne az meg, hogy összefutsz valakivel, ugye?
Válasza: „Ott is van ismerősöm.”
Románia
Nagyvárad, Nagyszalonta
A rendszerváltás után a férjem vásárolt egy öreg motort Romániában, Nagyváradon. Találtunk egy magyarul beszélő embert, aki tolmácsolt az adásvételnél. A papírok miatt el kellett mennünk Nagyszalontára is. Így láthattam Arany János szülőhelyét.
Csehszlovákiai (Csehország és Szlovákia)
Nyitra, Besztercebánya, Zólyom stb.
Buszos kirándulásokat szerveztek (talán a nyugdíjasok számára) bevásárlás céljából. Majdnem minden hónapban mentünk velük. Sajnos időpontokat nem tudom, hogy amikor ott voltunk, még Csehszlovákia volt, vagy már szétváltak Csehországra és Szlovákiára.
Nagyon sok mindent vásároltunk ott abban az időszakban. Konyhafelszerelést, techikai eszközöket, ami csak a buszba befért. Közben persze megpróbáltunk valamilyen kulturális emlékeket is összeszedni. Bennem nem sok maradt meg.
Donovaly
Ez nem bevásárló túra volt, de szerintem ugyanaz a társaság. Szánkózni mentünk a gyerekekkel. Rengeteg hó volt mindenhol.
Először talán el is tévedtünk, és nem találtuk meg a szánkó-pályát. Aztán elkezdett rossz idő lenni. Egyre sötétebb felhők jöttek. De azért csúsztunk egyet, kettőt.
Azért csak-csak szerencsésen hazaértünk, anélkül, hogy a vihart át kellett volna élnünk.
Párkány
Autóval mentünk egy motoros börzére a férjemmel. Ez Esztergomnál van, Szlovákiában. Akkor nyitották meg újra a Mária Valéria hidat.
Rengeteg nagyon-nagyon öreg autót volt ott. Hazafelé pedig láthattam az esztergomi Bazilikát.
Prága
Ez egy nagyon friss emlék a külföldi utazásaim között. Itt 2025. májusában voltam, a Vig-Village tagjaival. Nagy élmény volt személyesen látni, a másik embert a chatroom-ban való találkozás után.
Már ismertük egymást jól, csakhogy a képernyőn kicsit más az ember. Először nehéz is volt azonosítani a valós képet. Még szerencse volt, hogy a szervezők készítettek egy névvel ellátott táblát mindenki részére.
Több mint 40 fő volt ott. Bejártuk a nevezetességeket.(Vár, Zsidó-negyed). Az angolnyelvű idegenvezetők segítségével megtudhattunk minden fontos dolgot.
Volt piknik, meg kirándulási lehetőség is a Prága mellett élő nativ-speaker-rel. Én nem vállaltam, mert a szívem miatt a piknikhez feljutni a domb tetejére is nagy nehézségbe került. Viszont 10 kilómétert megtettem a városban, sík talajon.
A hazaúton volt még egy kis izgalom, mivel elromlott az autó Prága és Brno között. 6 órát vártunk, hogy hazaszállítsanak. Így a 4 órás út 12 óra lett.
Összességében azért felejthetetlen élmény volt. Szerintem erről is egy külön történetet fogok írni, mivelhogy olyan sok minden történt, és olyan sok fényképem van.
Manapság már nem tudom folytatni az utazásaimat külfölden a szívem miatt. (Nem vagyok képes emelkedőn, lépcsőn járni.) Ezért találtam ki az „Világjárás a szobámból ” részt , hogy mindenki a Vig-Village-ből megoszthassa velem utazásai élményeit.
Tetszett az első rész a külföldi utazásaimról? Kattints ide és olvasd tovább a második részt. Itt a belföldi utazásaimról találhatsz érdekességeket..