A gyapjú tulajdonképpen a lenyírt birkaszőr. Nyers gyapjú: a tisztítatlan gyapjú, amely még tartalmazza zsírt, port és növényi maradványokat. Mosott gyapjú: A kimosott, zsírtalanított és tiszta gyapjú, amely már alkalmas a kártolásra. Kártolt gyapjú: A kézi kártolóval fésült, laza gyapjúhenger
Egy hagyomány elveszett
Sajnos ma már Magyarországon nem hasznosítják a gyapjút úgy, mint 100 évvel ezelőtt. Ez nagyon szomorú. Egy régi hagyomány veszett el.
Engem viszont érdekel. Először is azért, mert mindig szerettem volna egy rokkát. Miután rokkám lett, megtanultam azt is, hogy hogyan kell a birkaszőrt tisztítani, és fonható gyapjút varázsolni belőle. Ezt fogom most bemutatni.
Kezdő lépések
Szerencsém volt. Azon ismerőseimtől, akik birkát tartanak ingyen kaptam a levágott birkaszőrt.

Videókból megtanultam, hogyan mossam ki a nyers gyapjút. Ehhez lanolinos sampont használok, és csak a kezemmel finoman összenyomkodom.

Természetesen gumikesztyűt használok, mert vannak állati maradványok is benne, ami fertőzést okozhatna a bőrön keresztül a szervezetünkbe jutva. Próbálom a szennyező növényi maradványokat kiszedegetni már ilyenkor. Többszöri átöblítés után egy rácsos ládába teszem először, hogy kicspegjen. Azután kiakasztom az épp kiszáradóban lévő sárgabarack fáimra.

Feldolgozás
1 zsák nyers gyapjú száradása körülbelül 1 hétig tart. Reggel kiteszem, este összeszedem. Mindig rácsos ládákat használok, hogy szellőzni tudjon.

Amikor tökéletesen megszáradt elkezdem a gyapjú kézi kártolását.


Ehhez van két széles kefém, amit egymással szembefordítva kell használni. Kb. 4-5-ször kell fordítani őket, míg szép sima lesz a gyapjú. Nem könnyű megérteni a működésüket. Én is több heti, ismételt videó-nézés után voltam képes ezt a műveletet elsajátítani. Legnehezebb része a szivarszerű forma létrehozása a végén. Ezt szerintem egy évig gyakoroltam. Mostmár egészen szépek.



Felhasználás
Az elkészült gyapjú „rúdacskákat” rokkával fonallá fonom, majd szőnyeget horgolok belőle. Kiváncsi vagy a rokkám történetére? Itt olvashatod el.


Nem csak birkaszőrből próbáltam ki ezt a folyamatot, hanem kutyaszőrből is. Mint kiderült ennek külön neve is van: Chiengora.




