Az utolsó ház építésének története
Ebben a faluban töltötte gyermekkorát a férjem, ahol most én is élek.
Akkor ugyanis, amikor nagyon beteg lett, vissza akart költözni gyermekkori lakhelyére. Ezért körülnéztünk ott. Sajnos minden ház alsó része nagyon rossz állapotban volt.
Gondoltunk egyet, és azt az igen rossz házat „vásároltuk meg”, amit addig – majdnem tíz éven keresztül – mindig láttunk, amikor ismerősünket meglátogattuk. Így mostanra ismerősökből szomszédokká váltunk.
Első benyomások
Ez egy több mint 100 éves vályogház volt. Legalább 10 éve nem lakták, csak a patkányok, egerek, kígyók. Először be sem mertem menni.
De mondta a férjem: „Csináltam én már ennél rosszabbat is.”
(Ugyanis kőműves volt.)
Erre felbátorodva bementem. Az egyik ajtó félig bedőlve, a másik bezárva. A házon belül: „lyuk hátán lyuk”. Rengeteg törmelék, válaszfalak hiányoztak. Vályoghegyen át lehetett megközelíteni.
De olcsó volt. Ha nem sikerül felújítani – gondoltam –, akkor is megmarad a telek. Majd lesz belőle más projekt.
Elkezdődött a munka
Takarítással kezdtük – arcmaszkban, védőszemüvegben. Ezután a férjem irányításával aládúcoltuk a kritikus részeket. Sokszor voltak ismerősök is segíteni, de a tetemes részt ketten csináltuk meg.
Hétvégékre lejöttünk, mivel nekem hétköznap még dolgoznom kellett. De hétvégén „kubikus” voltam. Toltam a talicskát megállás nélkül. És a domb kint egyre csak nőtt.
Azt hiszem, a férfiak is megirigyelhettek volna.
De jól esett a fizikai munka. Soha nem féltem tőle.
Ez volt a harmadik ház, amit együtt újítottunk fel.
Alapok
Egy éven keresztül csak az alapot cseréltük. Méterről méterre haladtunk. Kiástuk, bebetonoztuk, kátránypapírt tettünk az alapra.
Aztán jöhetett a falrész visszaépítése.
Mivel vályogtéglából épült, megpróbáltuk visszatenni az eredeti vályogtéglákat. Néha téglával kellett kiegészíteni. Néha csak 1×1 métert falaztunk vissza, néha mennyezetig. Attól függött, mennyi szakadt le.
Akik arra jártak, nem is értették, mit csinálunk, mert kívülről csupán annyi látszott, hogy nő a törmelék.
Ha hallottam, hogy érdeklődnek, viccesen mondtam:
Mondják azt, hogy alagutat ásunk a szomszédhoz.”
Egy év kellett, mire körbeértünk az alappal.
Felesleges falak lebontása
Természetesen azok a falak maradtak épen, amikre nem volt szükségünk. És azok voltak leomolva, amelyek kellettek volna.
Olyan kemény ez a sárkeverék, hogy nem is hittem volna eddig. Egyszerűen nem akart ledőlni.
Végül lebontottunk mindent, ami felesleges volt, és elhordtuk a törmeléket.
Kezdődhetett az építés
Először a leendő fürdőszoba és hálószoba közötti fal készült el. Ide épült be az első kémény is.
Majd következett a ház elülső része. A négy hatalmas, földig érő ablak miatt pillérszerű falakat építettünk. Ez megint csak csodálkozást váltott ki az arra járókban:
Miért akarnak ezek négy ajtót tenni a házra?”
Tető és eső
Aztán jött a tető. Először a bontása történt meg.
Attól kezdve, hogy nem volt tető a ház felett, szakadatlanul esett az eső – egy hétig.
Az ácsok úgy dolgoztak, hogy:
félóra a tetőn → két óra várakozás → megint félóra a tetőn…
De végül elkészült.
És ekkor ünnepeltünk
Egy kicsit.
Ekkor már majdnem két éve építettük a házat.
Minden ismerősünk nagyon kíváncsi volt. Sokan összegyűltünk.
Ettünk és beszélgettünk. Mindenből sokat.
Egy teljes birkából készült bográcsos birkapörkölt.
A legjobb, amit életemben ettem.
Nem én főztem, hanem a szomszédunk fia. Már többször javasoltam neki, hogy ebből kéne üzletet csinálni – első osztályú, amit főz.
Kezdődhet a belső munka
Most már „csak apróságok” voltak hátra: gerendák, deszkák festése.
Mivel a férjem igazi falusi mennyezetet akart, több száz deszkát kellett lefestenünk.
Aztán jött a kalapálás. Ezernyi szög. Felrakni, illeszteni.
Válaszfalak. Kémény. Padlófűtés. Villanyszerelés. Vakolás. Festés. Ablakok stb.
Gyorsan elment a harmadik év is.
Lehetett költözni.
Egyéb emlékek
Az ágyunk a dobozos autóm csomagtere volt. Pont befért két matrac.
Nyáron soha nem volt melegünk éjjel – mint a többi szomszédnak.
Fürdőszobánk két egymásra állított 1000 literes víztartályból lett. Hordozható zuhanyrózsa ráillesztve, nylonnal körbevédve.
Izgalmas volt a fürdés. Mindig sietni kellett, mielőtt sötét lett – mert ilyen sötétség szerintem sehol nincs, mint itt.
Volt egy kis törpe kakasunk is (a szomszédé volt). Minden reggel végigvonult az udvaron, két-három évig.
Aztán egyszer csak eltűnt. De még a gazdáját is túlélte.
A diófát se hagyjuk ki! Ez volt az egyetlen árnyék az egész építkezés alatt. Itt pihentünk, amikor fáradtak voltunk. Itt ebédeltünk – akár sokan voltunk, akár csak ketten.
Az ásott kút
Majdnem kifelejtettem – pedig ott volt középen.
Egész építkezés alatt kerülgettük. Sok traktornak okozott gondot, amikor be- vagy ki kellett állni az udvarra pótkocsival.
De mindig megoldották. Ügyesek ezek a traktorosok.
A kút végül betemetésre került, mert a motor 5 perc alatt kiszivattyúzta a vizet belőle. Pedig ezt terveztük először vízellátásra.
Segítők és történetek
Bármennyire is ketten építettük a ház nagy részét, gyakran voltak segítőink.
Volt, aki még sátrat is hozott, és úgy aludt itt. Aztán a főzések… volt szabadtűzön, gáztűzhelyen, bográcsban, fazékban, vagy nyárson sütve.
Ettünk és dolgoztunk.
A női vendégek és a szomszédasszony gyakran receptet, főzési tanácsokat cseréltek.
Nehéz volt, de jó volt
Mindent úgy alakítottunk, hogy öregkorunkra jó, kényelmes és akadálymentes legyen.
Udvar és kert
Ahogy az építkezés a vége felé járt, jöhetett a traktor felszántani az udvart.
És vele együtt jött a meglepetés: az a rengeteg szemét, ami a felszínre került.
Hát volt munkám vele. De utána végre elkezdhettem kertészkedni – mert imádom.
Első év termései
Minden extrém méretű lett. Pihent föld volt.
Itt a talaj teljesen más, mint korábbi lakhelyemen.
Ott homok, itt kemény, fekete, agyagos föld.
Meg kellett tanulnom újra kertészkedni – pedig egész életemben csináltam.
Itt, ha esik az eső: térdig süllyedsz.
Ha száraz az idő: olyan, mint a kő.
Gumicsizma nélkül sehová ne lépj!
Megkaptam a férjemtől az ő bontó kis kalapácsát – a mai napig azt használom kertészkedéshez.
Ez a föld nehéz. Nem is sokan művelnek kertet, inkább füvet vetnek.
A gazt nem lehet csak úgy kitépni. De ha kiszeded a gyökerén, ott marad a földlabda – így azonnal megtapad, újrahajt.
De a termés…
Összehasonlíthatatlanul több lett.
Ugyanannyi elvetett krumpliból előző helyen 2 vödör. Itt: 2 zsákkal.
Első eső után
Miután felszántottuk az udvart, és leesett az első eső – többé nem tudtunk kiállni az autókkal.
Traktort kellett hívni, aki kihúzott minket.
Ekkor döntöttük el: sürgősen le kell burkolni viakolorral a kocsibeállót.
Ez lett a következő év projektje.
Még 5 év
A férjem ezután végleg leköltözött. Én pedig megkezdtem az ingázást.
Először csak hétvégén jöttem.
Később minden másnap: péntek este jöttem, hétfőn hazamentem, kedden délután lejöttem, szerdán délelőtt vissza.
És pénteken kezdődött elölről. Öt évig ingáztam.
Sajnos ő már nincs.
De én nem akartam elhagyni ezt a házat.
Ahogy nyugdíjba kellett mennem – leköltöztem én